Margittal már nem először találkoztam, mikor megkeresett, hogy szeretne az egyéni folyamatra jelentkezni, több eseményemen is részt vett korábban, és mindig nagy szorgalommal és odaadással vetette bele magát az aktuális folyamatokba.
Bár sok területén az életének nagyszerű dolgokat élt meg, egy olyan helyzetet hozott el számára az Élet, ami egyértelműen arra ösztönözte, hogy kezdje el másként megélni önmagát.
Édesapja elhunyt, fia felnőtté válása állomásához érkezve elköltözött, 15 éves "se vele-se nélküle" párkapcsolata véget ért.
Nagyszerűen "helytállt" a szerepeinek, erős volt és klasszul megtanulta, hogyan ne okozzon gondot, hogyan lássák azt mások és érezze ő maga is úgy, hogy vele minden rendben.
De eljött az ideje annak, hogy saját magára is kíváncsi legyen, elkezdje megnyitni magát a valódi érzéseinek, és elkezdje felfedezni, hogy ő mit és hogyan is szeretne valójában.
Az átmeneti kihívások őt sem kímélték, sokszor érezte magát úgy, mint akit beraktak egy kávédarálóba, hiszen az addig gondosan építgetett és fenntartott és bizonyos mértékig nagyon is jól működő "pálmafás-poszteres" valósággal kellett felhagynia, hogy felfedezze, mi is van valójában a csodaszép, de hamis poszteres látvány mögött.
Margit megtanulta a benne lévő "hegyrefelmenős" erejét arra használni, hogy abba az irányba kormányozza a hajóját, amerre innentől kezdve menni szeretne.
Meglátta azt az önmagát, aki évtizedek óta arra várt, hogy végre törődjön vele, figyelembe vegye, akit és akinek a valódi érzéseit jól eltakarta azokkal a bizonyos "poszterekkel", hogy úgy tűnjön, minden rendben.
Végre elkezdett fontos lenni önmaga számára.
A mindaddig huzavonától szenvedő párkapcsolata pedig olyan minőségbe fordult át a belső folyamata által, amiről nem is hitte, hogy lehetséges.
Jöjjön Margit beszámolója a saját szavaival:
"Régóta tervezgettem, hogy jó lenne veled úgy igazán lemenni a „mélyére”. Apukám halála, a fiam kirepülése és végül a szakítás a párommal mozdított ki teljes mértékben az addigi komfortzónámból – s úgy éreztem, hogy valódi segítségre van szükségem.
Valódi változást akartam.
Kidőltek mellőlem a fő kapaszkodók (szerepek, amiknek meg lehetett felelni – lány gyerek, anya, pár) – s ott álltam magamban.
Talajvesztett, magamra maradt voltam.
Tudtam, hogy itt az ideje annak, hogy a magam útjára lépjek (magam miatt legyek, tegyek s ne szerepeknek megfelelve) ám nem tudtam, hogy hogyan, ezért kértem a segítségedet. Akkor az engem mindaddig meghatározó programok fogságában voltam – azok szinte teljes mértékben irányítottak, futottak kedvükre, konkrétan: "Nem akarnak, nem vagyok fontos, nem figyel rám. Nem vagyok jó, értékes, szerethető, fontos."
Most szeretem magammal az életet. Én vagyok az életem főszereplője. Sokkal könnyedebb, áramlóbb vagyok.
Csodás a párkapcsolatom - valami olyan fantasztikus lett, amiről nem is hittem, hogy lehetséges.
Felszabadultam a programok rabságából. Még inkább tudom, hogy bármi lehetséges, bármire képes vagyok. Könnyedén bánok az esetlegesen felbukkanó félelmekkel. Az iránytű magamba került kívülről.
Felszabadultam a programok rabságából. Még inkább tudom, hogy bármi lehetséges, bármire képes vagyok. Könnyedén bánok az esetlegesen felbukkanó félelmekkel. Az iránytű magamba került kívülről.
Ez a folyamat lehetőséget adott arra, hogy úgy éljem az életemet, ahogyan szeretném – amit nem határoznak meg külső körülmények."
Ha benned is ott él az az önmagad, aki arra vár, hogy törődj vele, figyelj rá, fontossá váljon, szeresd és megéld, akkor szeretettel látlak, hogy megmutassam, miként is tudsz kapcsolódni vele.
A legmélyebb szeretettel:
Vajay Kitti
Belső erő tréner
Vajay Kitti
Belső erő tréner
facebook