IGENT MONDOK MAGAMRA! - Andi története

 
Andi - fiatal vállalkozónő, sokoldalú és szenvedélyes önmegvalósító, life- és business coach
 
 
Amikor Andival leültünk első alkalommal, folyamatosan az az érzésem volt, hogy bár sokmindenre tudja a választ, de ezek a válaszok nem a valódi, belülről jövő válaszai. Az érzései egy jól eldugott helyen voltak biztonságosan lezárva, amikhez senkinek nem volt hozzáférése, még neki sem.
Ott ült velem szemben egy gyönyörű, fiatal, jófej, élettel teli, sokszínű, kreatív, tehetséges, szenvedélyes egyéniség, de ez a valódi belső tartalom nem volt megélve. 
 
 
A gyerekkorunkban minket ért hatások által kialakult érzéseink és gondolataink arról, hogy nem lehetünk azok, akik valójában vagyunk, velünk maradnak és meghatároznak bennünket életünk további részében, mindaddig, míg felül nem írjuk őket.
Ha nincs engedély adva arra, hogy szabadon érezz, kifejezd magad és az legyél, aki vagy, akkor elkezdesz felvenni egy olyan önmegélést, ami bár jó alkalmazkodásnak tűnik a környezetedhez, de nem fogod magad benne jól, felszabadultan, örömtelien érezni, hiszen folyamatosan nemet mondasz magadra, és ez olyan belső feszültséget fog okozni, ami egyre csak fokozódik benned.
 
 
Andi emiatt a felvett önmegélés miatt nem tudott valódi kapcsolódást megélni önmagával és másokkal sem, sok esetben nem hallgatott az érzéseire és emiatt olyan helyzetekbe hozta magát, amikre valójában a lénye egyértelműen nemet mondott volna. Nem tudta önmagát és az érzéseit szabadon megélni, egyfajta "végrehajtó" üzemmódba került.
Nemrég ért véget a házassága, ami nagyon megviselte, és az egyedüllét egy új helyzetként jelent meg életében.
 
A legfontosabb dolgom az volt a folyamat során, hogy ráébredjen arra, hogy biztonságban van, megélheti az érzéseit, megélheti önmagát, kezdje el felfedezni, hogy ki is Ő valójában, és tudja, hogy semmit az égvilágon nem rontott el, és itt és most lehetősége van egy teljesen új fejezetet kezdenie, ahol már őszintén fordulva önmagához látja a valódi vágyait és abból fakadóan kezd el cselekedni és élni a magánéletében és a munkájában egyaránt.
 
 
 
SZÁNDÉKAI, AMIKET BELETETT A FOLYAMATBA: 
 
  • tisztán szeretni és értékelni magát, úgy ahogy van, bízni és hinni magában
  • nyíltan, őszintén kommunikálni önmagával és másokkal
  • megkérdőjelezés nélkül hinni a tehetségében, a tudásában, az erejében, ezzel egy még minőségibb és szeretettel telibb támogatást nyújtani azoknak, akikkel dolgozik
  • bízni az életben, átadni magát az életnek, elismeréssel tekinteni az eddigi életére
  • elengedni a ragaszkodást, az irányítási kényszert, a bűntudatot és felszabadulni  
  • olyan nővé válni, aki elfogadással, szeretettel, megértéssel, elismeréssel és együttérzéssel fordul magához és bánik magával, aki kíváncsi és nyitott a világra, mer álmodni és tesz azokért kitartóan, nem fél hibázni, felvállalja magát, a sebezhetőségét (emberségét), bátorít a kritika helyett, szabadon mer érezni
 
 
Jöjjön Andi beszámolója:
 
"Az első alkalommal tele voltam kétségekkel, bűntudatom volt, hogy a saját boldogságomért hoztam egy döntést, szégyent éreztem, értéktelenséget, bizonytalanságot, szorongást, veszteséget, bizalmatlan voltam és tehetetlen. 
Sok olyan csalódást éltem meg, amivel nem foglalkoztam, ezért nehezen tudtam eddig úgy igazán bizalommal lenni az emberek felé, igazán felvállalni a sebezhetőségem, az érzéseim,  így nehezebben tudtam együttérzőnek és empatikusnak lenni. 

Bátornak, néha vakmerőnek éreztem magam, de hiányzott a könnyedség ebben a bátorságban.

 

Most van egy megszilárdult hitem a saját erőmben, meghallom az elbizonytalanító, hamis hangokat. 

Most már tudom, lehetek az, aki vagyok a legnagyobb természetességgel.
Érzem, hogy fontos vagyok,  fontos, amit érzek, gondolok,  fontosak a vágyaim. 
Nyugodtabb és békésebb vagyok, engedem magam szabadon érezni, de nem elsüllyedni a fájdalomban.
 
A folyamat során rájöttem, hogy a sok (fejből) beszéd helyett képes vagyok kifejezni magam őszintén, konkrétan és lényegretörően. 
Már nem akarok menekülni az elől aki vagyok, nem akarok csak egy nehéz időszakot “túlélni”, szeretni tudom mindazt, amit az Élettől kaptam, ahogyan megnyilvánul általam, és képessé váltam ezt a szeretetet elkezdeni megélni.
 

Kis túlzással ébredésnek nevezném a folyamatot. 
Tisztánlátást kaptam azáltal, hogy jobban megismertem a Személyt, azt, akit hittem magamról, hogy én vagyok, aki az idő nagy részében irányított, a sérüléseivel együtt. 
Ezáltal őszintébben és gyakrabban tudok kapcsolódni a valódi önmagamhoz, és érzem ha eltávolodom, képes vagyok vissza és visszatérni ehhez a forráshoz.

 
 
A folyamat számomra egy szóval: felszabadulás.
 
Felszabadulás: már nem az vagyok, ami kép élt a fejemben önmagamról, nem a fájdalmam vagyok, nem a történeteim vagyok, amik eddig meghatároztak.

Meghatározó rész volt felismerni, hogy mennyire védem magam, mert bárki, bármikor bebizonyíthatja, hogy értéktelen vagyok, vagy nem vagyok elég fontos.
Nincs már szükségem a védelemre.
Kíváncsisággal tekintek magamra és másokra. Jó szándékot feltételezek az emberekben.  

Az irányításhoz való ragaszkodás adott biztonságot és fel kellett ismernem, hogy biztonságban lehetek akkor is, ha ezt elengedem. Nem tudok irányítani másokat, helyzeteket, de magamért hozhatok döntést, felelős vagyok az életem alakulásáért.
 
 
A hivatásomban megváltozott a hozzáállásom és gondolkodásmódom.
Elkezdtem felszabadulni a korlátok és elvárások alól, amit magamnak állítottam. Nagyobb szeretettel és bizalommal vagyok az emberekkel,  jobban hiszek önmagam, ezáltal a munkám értékességében.
Most már tudom, hogy a vállalkozásom és a munkám csak egy forma, a tartalom, ami megnyilvánul benne általam, teszi élővé, és ez felszabadító. Ezáltal látom és jobban megélem a lehetőségeket, az alkotás szabadságát és örömét.  
 
A pénzzel való kapcsolatom javult, tudatosabban kezelem, tervezek és a bőséggel, pénzteremtéssel kapcsolatos gondolkodásmódom elkezdett megváltozni.
Engedem magam álmodozni, tesztelni, hibázni, vágyni és jobban elhiszem, hogy képes vagyok teremteni és megérdemlem.  
Elkezdtem gitározni, énekelni, a zenét jobban beengedni az életembe, amit imádok. 
Meditálok.
Belső motivációból sportolok, nem elvárásból vagy félelemből.  
 
 
 
Egy új látásmódot kaptam az Életről.
Eszközöket kaptam arra, hogy “friss” szemmel tudjak ránézni a világ és önmagam működésére. Ezzel egyre jobban érzem a felelősségem az életemért, és egyre jobban le tudom hámozni azt a réteget, ami korlátoz ennek a szabad megélésében.
 
 
Megtanultam, hogy
  • mindig és minden körülmények között biztonságban vagyok, kizárólag az egóm érzi magát veszélyben
  • Isten ott van mindenben, mindenkiben, bennem, kapcsolódom hozzá magamon keresztül és megnyilvánul rajtam keresztül
  • Isten, az Élet szempontjából nem létezik hiba, kudarc, csak megnyilvánulás van, semmit sem ronthatok el
  • semmire nincs szükségem ahhoz, hogy fontos legyek önmagam számára, nem kell jobbá váljak, fejlődjek, minden megvan bennem, amire szükségem van, azt akarjam megélni és engedni megnyilvánulni.
 
 
 
Nagyon szerettem, amikor azokat a kérdéseket tetted fel, amiket nem mertem még gondolatban sem feltenni magamnak, nemhogy megválaszolni.
Tetszett, hogy voltak keretek, végig éreztem, hogy a folyamat értem van és jó volt, hogy folyamatosan emlékeztettél, hogy ezt azért teszem, hogy emeljen, nem egy újabb elvárás, vagy teljesítendő feladat.
 
 Amikor segítőt kerestem, azért választottalak téged, mert azt éreztem, hogy te belelátsz a lelkembe, mintha éreznéd a teljes lényem. Ezt  eleinte egyáltalán nem éltem meg pozitívan, hanem kellemetlen volt. 
Nagyon hálás vagyok neked, hogy ebben ott voltál velem és lépésről-lépésre segítettél megnyílni, felszabadulni, elhinni, hogy a bizalom bennem van és meg tudom élni.    
 
Békét érzek magamban.
 
 
Örök megerősítésként viszem tovább: Igent mondok magamra!"
 
 
Jelentkezz a 30 perces ingyenes konzultációra, ahol megismerheted azt a 8-10 lépcsős utat, amin végigmegyünk: