Gyógyulás minden szinten

A gyógyulásnak minden szintjét figyelembe kell venni ahhoz, hogy az ember visszatérjen saját egészségi állapotába, mind fizikai, mind energetikai, mind érzelmi, mind gondolati szinten.
Belekapkodva ebbe-abba nem fogunk valódi eredményre, változásra lelni. Kínálat és lehetőség sok van, túl sok manapság. Szellemi tanítások, melyek a bölcsességünk felé ösztönöznek, gondolati- és hitrendszer oldások, családi minták felülírása, energiagyógyászat, ásványok, kövek, füvek és ételek jótékony hatásai, mozgásterápiák és még végeláthatatlan lehetőségek tárháza. 

Akkor hát mégis miért él Európa lakosságának több mint egyharmada valamilyen "lelki betegségben", s miért Európában, ezen belül Magyarországon a legmagasabb a rákos betegségek okozta halálesetek száma? Ennyi eszközünk van, legyenek azok "misztikusak" vagy tudományos alapúak, s mégsem tudunk velük mit kezdeni.

A gyógyítás terén ugyanazt a hiányosságot fedezhetjük fel, mely általánosan is elmondható a nyugati emberről: nincs találkozás ég és föld között, szellem és anyag között, Isten és ember között. S aki képes önmagában a hidat megtalálni, az képes rálelni arra az egyensúlyra, mely figyelembe veszi a testet, lelket, szellemet egyaránt. Ugyanis egyelőre képtelenek vagyunk egységben gondolkodni, annak ellenére, hogy rengetegen az egységszemléletet hangoztatják.
Bár bizonyos nézetek úgy tartják, testünk lényegtelen, s felesleges túl sok figyelmet fordítanunk rá, ez leginkább véglete annak a hozzáállásnak, ahol a test áll az első helyen, s annak fontosságát túlértékelve tartja függőségben az ember önmagához fűződő viszonyát. Csupán a testet vizsgálni ugyanolyan értelmetlen, mint csak az érzelmi vagy mentális okokkal törődni.
Egy összetett rendszer vagyunk, melynek összetevői az anyag (fizikai test), az energia (életerő), az érzelmek és a gondolatok. S mindezt akkor sem hagyhatjuk figyelmen kívül, ha már felfedeztük, hogy nem csupán ez a rendszer vagyunk, hanem túlmutatunk rajta. De ez a felfedezés nem azt jelenti, hogy nem kell mindezt figyelembe vennünk. Hiszen jelen kifejeződésünkben ekként vagyunk, ezzel a rendszerrel, s a mi felelősségünk, hogy ezt a megfelelő módon tápláljuk, óvjuk, gondozzuk természetes módon, végletek nélkül.

Bármilyen módszer, eszköz, tanítás válhat a javunkra, de bármilyen módszer, eszköz, tanítás még rosszabb irányba is vihet minket.
A legfontosabb dolog, a legelső lépés az, hogy önmagunk mellé tesszük le a "voksot". Saját jóllétünk, egészségünk mellé. Amíg ez mellékes, addig nem fog semmi olyan történni, ami valódi változást tud hozni.
Rendben van, hogy figyelembe veszünk másokat, hiszen jóságunkból fakadóan törődünk másokkal is. Viszont nem veheti le ez a figyelmet saját magunkról.
Míg az önmagunkra fordított valódi figyelem és ezáltal az őszinte felvállalás belül nem történik meg, bárki jöhet, nem fog tudni segíteni. Viszont abban a pillanatban, hogy a szándékod önmagad felé megjelenik, s felismered, hogy a rendszeredet egységesen kell tudnod figyelembe venni, bármi, ami az utadba kerül, a segítségedre és gyógyulásodra lesz, s mindazokat be fogod tudni építeni önmagad javára.