Az Életre nincs recept

Nem gondolom, hogy bármit el tudnánk "rontani", egyszerűen csak adott pillanatokban nem vagyunk nyitottak a lehetőségeink felé. Adódik ez abból, hogy azt gondoljuk, valaki más fogja megmondani, hogy mi a jó nekünk, s igyekszünk annak eleget tenni, sokszor úgy, hogy ezt nem is vesszük észre. 

Nem igazán tanítottak meg minket arra, hogy miként hallgassunk önmagunkra, miként hagyatkozhatunk belső hangunkra, miként kapcsolódhatunk össze saját valódiságunkkal, az Élettel, Istennel. A vallás egyfajta lehetőséget igyekezett adni azzal, hogy megengedjük annak a lehetőségét, hogy van "valami", ami jobban tudja a dolgokat annál, mint ahogy arra mi képesek vagyunk. Viszont rengeteg félreértelmezés született ebből, lett egy jó és rossz felett döntő istenképünk, s nagyon mélyen meghúzódott bennünk ez a fajta hozzáállás. Ezért is aggódik az ember amiatt, hogy jól csinálja-e azt, amit csinál, s az önmegvalósító vagy spirituális irányzatokban hatalmas kudarcokat lehet megélni, hiszen a módszerek, amik állítólag másoknak hatásosak voltak, nekünk mégsem azok. 
Mindaddig, míg azt gondoljuk, hogy elronthatunk bármit, addig persze, hogy ez az érzésünk lesz. Nem fogadunk el bizonyos alternatívákat, már előre eldöntjük, hogy nekünk mi lenne a legjobb, de vajon ez a döntés kinek a döntése? A saját kis fejünkből kitalálunk valamit, ahol számtalan félelem és vélemény található, miközben mindannyiunkban meghúzódik az az Élet, ami tökéletesen tudja, mire is van "szükségünk", mi is a mi valódi irányunk, kibontakozásunk.
Ahogy ezt az Életet, vagy nevezze bárki bárminek, elkezdjük felfedezni magunkban, s ezzel elkezdünk összhangban működni, a dolgok bennünk is és körülöttünk is elkezdenek más töltetet kapni, elkezdenek más módon alakulni, mint ahogy eddig tudtak. Új lehetőségek és látásmódok kapnak helyet, melyek igazából mindig is ott voltak számunkra, csak nem engedtünk nekik utat, mert a leszűkült, érzékszerveinken keresztül érzékelt világunkon keresztül próbáltunk valahogy boldogulni. De mindannyian rájövünk egyszer, hogy ez lehetetlen, innen nem tudunk boldogulni, hisz egy korlátozott valóság csak a korlátainak megfelelő lehetőségeket tartalmazza.
Az életre nincs egy recept, amit fel lehet írni, s mindenkire érvényes lenne. Nincs egy eszköz vagy módszer sem ezen a világon, ami mindenki számára ugyanolyan hatást, eredményt hozna. Így tehát felesleges kudarcot érezni azért, mert valami nem sikerül nekünk úgy és azon a módon, ahogy az valaki másnak működött. Életünk egyéni kibontakozás, s egyéni módon vagyunk képesek önmagunk lehetőségeit megélni. Viszont számos eszköz, mód, irány, lehetőség áll rendelkezésünkre, amivel adott pillanatban összhangban érezzük magunkat, s ezáltal segítségünkre, javunkra válhat. De sosem szabad elfeledni, az eszközöknek is mind ugyanaz a célja: hogy visszavezessenek önmagunkhoz, s a számunkra legtökéletesebb eszközt, módot, irányt, lehetőséget lényünkben leljük meg.